9. rész

Sziasztok! Jó sokat kellett várni, de megszületett az új rész! Remélem tetszik!

 Eljött ez a nap is, amitől Amy úgy rettegett. Jeremy első napja az új iskolájában. Azt beszélték meg, hogy mivel Amynek 7 órája van, Jeremynek meg csak 6, iskola után Jeremy eljön Amyért a sulihoz, és elmennek moziba, aztán beülnek pizzázni.
  Első randiukon nem esett meg az első csókjuk, mivel Amy még nem állt készen. Aggódott, hogy emiatt Jeremy szakítani fog vele, de nem így lett. Elmondta neki, hogy ha még nem akarja, akkor nem kell erőltetni. Majd eljön az ideje. Emiatt Amy nagyon hálás volt neki.
 De még mindig nem volt teljesen nyugodt, mivel nem tudta mikor áll rá készen. Mi van ha, csak sokára? Előbb-utóbb minden pasi megunná ezt a sok várakozást. És ha van egy lány az új iskolában, akire nem kell várni?
  Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok cikáztak Amy fejében. Napok óta csak idegeskedett. Becky próbálta megnyugtatni, hogy nem lesz semmi baj, és hogy nem kell aggódni amiatt, hogy valaki rányomul Jeremyre, ő csak Amyt szereti. Ez jól esett neki, de ettől sem lett nyugodtabb.

Reggel szörnyen nyűgösen ébredt. Egész éjjel alig aludt, csak forgolódott egész este. Ráadásul 6 órakor kidobta az ágy, és nem tudott visszafeküdni.
Mindez a kinézetén is meglátszott. A szemei pirosak voltak, addig mocorgott, hogy a haja teljesen összekócolódott és nagy karikák görögtek a szeme alatt.
„ Végül is, délután randim lesz. Nem nézhetek ki így!” Gondolta magában, és igaz hogy semmi kedve nem volt hozzá, de lezuhanyozott, hajat mosott, és felrakott egy kis természetes sminket. Meglett az eredménye, sokkal jobban festett.
Mire mindennel elkészült, még mindig elég korán volt ahhoz, hogy elinduljon, ezért úgy döntött, hogy bekapcsolja a tv-t. Negyed óráig nézte, de nem tudta volna megmondani, hogy miről szólt, mivel gondolatai ismét elkalandoztak. Nagy nehezen, de eljött az idő, indulnia kellett.

Ha azt hitte, hogy az éjszakája és a reggele kínszenvedés volt, akkor fogalma sem volt róla, hogy mi lesz vele órákon. Nem tudott figyelni, mindig azon járt az esze, hogy Jeremy éppen mit csinálhat.
Végre vége lett annak a 7 órának. Azt beszélték meg, hogy Jeremy a főbejáratnál megvárja Amyt.
Így is lett. Izgatottan lépett ki az iskolából, és egyből kiszúrta a barátját. Becky kicsivel Amy mögött ment lemaradva, mert kíváncsi volt Jeremyre. Gyorsan megtalálta, mert barátnője határozottan felé lépkedett, és egy öleléssel köszöntötték egymást. „De szépek együtt! Amy nagyon szerencsés lány.”
 Sajnos nem Becky volt az egyetlen, aki meglátta őket. Sarah és csapata is kiszúrta őket. Egyszerűen nem hittek a szemüknek. Sarah már indult is, hogy tönkretegye ezt az idilli pillanatot, de Becky hirtelen az útjába állt.
- Ne csinálj még nagyobb bolondot magadból. Nem jött össze, Amy boldog, és én nem hagyom, hogy tönkre tedd!
- Miért, hogy tudnál pont te, engem megállítani?- Kérdezte gúnyosan.
- Hát így!- mondta, és a kezében tartott palack vízzel leöntötte Sarah-t, aki erre egy akkorát visított, hogy az egész iskola őket nézte.
- Hogy merészeled? Ezt nagyon meg fogod még bánni!
- Ezt már hallottam, de úgy tűnik, te csak fenyegetőzni tudsz. Hülye hárpia!- Mondta, majd sarkon fordult és ott hagyta a csurom vizes Sarah-t, fütty és tapsvihar közepette.
Ezt a jelenetet Amy és Jeremy végig nézték, és Amy gyorsan Becky felé futott, nehogy elmenjen anélkül, hogy nem köszönte meg neki.